Fel�gaskodott
a t�r�tt cserep� vir�gom m�g�l,
a szobasarokb�l a f�lelem;
hom�lyos reszket�seim
kont�rjait ma te rajzolod

x.x

Kivet�l
a hi�ny-
kett�nk k�z�tt
fekszik meztelen�l
feszeng, fesz�l.
K�zelebb k�szok a p�rn�n
�s kapaszkodok
-m�sk�nt elsodor a sz�l-
�s v�rn�m
de ott k�z�tt�nk
k�t sejt k�z�tt
mindig a semmi
feszeng, fesz�l.
Egyed�l.

x.x

Nem is olyan r�g 1-2 (t�vesen) szabadabb(nak �t�lt) percemben elkezdtem visszaolvasgatni a r�gi oldalam bejegyz�seit. (Igen. Elmentettem az �sszeset, bev�llalom.)
 

Azt vettem �szre, hogy mindig volt a bejegyz�sekkel kapcsolatban legal�bb egy kis kommunik�ci�; mi hogyan sz�letett, mi tetszett vagy �pp nem tetszett benne nekem. Igaz�b�l ez is hi�nyzik mostan�ban. A v�ge fel� m�r egy�ltal�n nem kommunk�ltam veletek, csak �gy dobtam ki a mocskot a nagyvil�gba. Annak is volt �rtelme �s l�tjogosults�ga, de valahogy most legink�bb azok a f�lk�sz dolgok hi�nyoznak �s a vallom�sok, hogy mi hol-hogyan fogalmaz�dott meg. 

�me n�h�ny nagyon kezdetleges valami... El�sz�r is seg�tsetek pl nekem abban, hogy ezek versek-e. 
Ez m�r csak az�rt is nagyon fontos lenne, mert a verseimet k�l�n folderben mentem el, a pr�z�kt�l elv�lasztva. Ezekn�l meg nem tudom, hogy hova is ker�ljenek �s ez irrit�lja a k�nyszeress�gem. :)

verg�d�m itt                                                   
hurokban az �llat
f�lelemt�l b�rig �zva
h�r�gve v�rva a vad�szra

h�zza torkom a tudat
ny�sz�r�g bel� a testem,
hogy ak�rmi lesz is a v�g�n
nem vagyok el�g, hogy elviseljem

12.19.

x.x

iron embrace, pressed, weight, choices, paralysing, unsolvable, insurmountable, terror, palsy, hot touch, exhale, numb, fear, caress
these are all words but where they end, is just please don’t hurt me!

x.x

A tov�bbiakban pedig valami, ami biztosan versnek indult... de hogy mi lett bel�le? :/

Reflex

to shiver

by the touch

in the cold dark

that you mean

to retch

at the intrusion

to gag

over the pain

again,

again,

again,

again,

/-/

slowly slipping behind the bars

like water that floats the cellblock willingly

then freezes into a cube

/-/

(Tudom, hogy ez �gy nem vers, csak egy mondat furcs�n tagolva)

/-/

M rating a folytat�sban!!!!

Kifosztott�l,

bens�m most - rom�nkori templom -
v�dtelen, ak�r az olt�r Nagyp�nteken;
se d�sz, se takar�.

Te ott –m�sz�ros a tetem felett –
csod�ltad, hogy hogyan lehet
a csupaszs�g ilyen;
hideg �s kop�r.
(A te �lmaidban minden forr�, ami meztelen.)
�n voltam tal�n az els�...,
aki nem.

Tudom, hogy kommentelnem k�ne, hogy mennyire tetszett �s mi amit olvastam. Helyette vetk�z�k ink�bb �n is egyet.

Ezt az �r�st egy alkot�i p�ly�zatra k�ldtem be, ahonnan nagyon kedvesen vissza�rtak, hogy NEM. Most �gy elolvasva teljesen meg�rtem �ket. Ezt abban az id�szakban �rtam, amikor �llamvizsg�ra k�sz�ltem tavaly tavasszal. Akkor �ssze�llt, de most a t�vlatban m�r nekem is zavaros... pl�ne annak, aki nem ismer. Az is igaz, hogy akkoriban minden borzaszt� zavaros volt, �s k�nos �s merev... Egyetlen tart�s fesz�l�s voltam 5 h�napig.

A p�ly�zat c�me "R��r�s" volt, ezek (a magazinban) kor�bban megjelent munk�k �ltal ihletett irom�nyok.

Villany

Gyerekk�nt is a kedvenc j�t�kom volt, belen�ztem a k�rt�be, azt�n eln�ztem m�shov� a t�rben �s csod�ltam a f�ny-l�nyeket, akik t�ncra keltek a szemeim el�tt. Vagy becsuktam a szememet, er�sen megnyomtam k�t k�zzel �s csak figyeltem a szemh�jamat bel�lr�l. Az�ta keresem azt csod�latos �s r�miszt�, sz�nes �s mint�s semmit, ami akkor ott bel�l kirajzol�dott bel�lem.

Azt�n ellenem fordultak. K�l�n�sen szorult helyzet volt ez; a l�mpa f�nye �rnyakat rajzolt el�m a szob�ba, de nem mertem lekapcsolni m�gsem alv�s el�tt, mert akkor meger�s�d�tt a furcsa, n�vtelen �s alaktalan l�nyek form�ja �s �gy �reztem l�that�bbak m�r, mint �n vagyok. Nem mertem a puszta s�t�ts�gre r�b�zni magam.

Azt�n elj�tt a korszak, amikor nem szerettem, amikor gyerty�kat gy�jtottam ink�bb �s �lmodoztam a l�ngok felett, j�tszva h�ztam �t az ujjamat a s�rg�s-k�k cs�kon �s bosszantott, hogy egyszer sem �getett meg. Egyre tov�bb �s tov�bb tartottam ott a kezem, de soha nem f�jt igaz�n. Ez meglepett �s lehangolt. Belen�ztem a napba is, er�szakkal nyitva tartottam a szemem �s ut�na �lvezettel nyaltam a s�s k�nnyeket az ajkaimr�l. Akkor m�g nem v�jtam a k�rmeimet a tenyerembe, m�g nem haraptam a csukl�mat. Betegesen romantikus voltam, de az igazi, felszabad�t� �nk�nz�shoz m�g gyenge �s buta.

�s azt�n hozz�nk k�lt�z�tt a Nagyany�m. Nem volt t�bb egy v�letlen neszn�l a sarokban; egy meleg fekete kab�t. Egy s�hajnyi volt csak, t�p�rty�t dugdosott a kardig�nja zseb�be, mert nem b�rta elr�gni a m�fogsor�val, de nem akarta otthagyni sem. �r�kat szund�tott a konyh�ban �lve, n�zte a M�ty�s templom torny�t, vizespoh�rb�l itta a k�v�t �s a h�bor�r�l mes�lt. Soha nem volt senkinek �tj�ban, figyelt agg�dott �s im�dkozott. Teregette a tang�kat, „mi ez kisfiam, bajuszk�t�?”, gy�rta a t�szt�t, de egy id� ut�n m�r azt sem, �s akkor csak annyi volt, hogy „ nem kapcsolod le?”, amikor valaki kij�tt a konyh�ba a sp�jzb�l. Fogcsikorgatva engedelmeskedt�nk neki, mert �lnok �rtatlans�ggal k�rdezett, olyan volt, mint egy angyali csib�sz gyerek; v�dve minden haragt�l �s indulatt�l.

�s azt�n elj�tt ez a korszak is, �s most ha valaki azt tal�lja mondani, hogy „�gve hagytad”, �n azonnal tudom, hogy ma ontj�k a v�remet. V�gtelen, vil�gos folyos�kon f�sultan keresek, hi�nyzik az a f�lelem is m�r, az a szorong�s is cs�b�t� ebben a sz�raz zsibbad�sban. A remeg�, vibr�l� kont�rok megszil�rdultak, a hi�nyok kirajzol�dtak �s elhat�rol�dtak. Azt szeretn�m, ha elmos�dna minden, ha visszaj�nn�nek azok az �rnyak, kiv�ln�nak a leveg�b�l megint, �s akkor v�gre nem lenn�k ennyire val�s�gos, ennyire l�that�.

2016.04.

x.x

S�rfelirat

z�r�jelben

az els� s�r�st�l

az utols� �r�sig

2016.04.