Kor: ~ Hk 1300, az angmari háború kezdete
Helyszín: Eriador
Leírás: Egy új, sötét hatalom tartja rettegésben Rhudaur vidékét. Névtelen félelem kúszik be éjszakánként a falak repedésein, s éhes farkasok üvöltenek kórust a széllel. Egyesek azt suttogják, maga a Sötét Úr, vagy egy hatalmas szolgája tért vissza, hogy bosszút álljon azon, ami a tündék és emberek szövetségéből megmaradt (..)
Trail
Csatlakozás a szerepjátékhoz(?)
thumbnail (c) kotnonekot
|
Na, őt én is nagyon szeret(t)em. És majdnem egy hétig írtam, újra és újra visszatérve hozzá :D :D :D
A koboldok továbbra is NAGYON érdekelnek, és szeretnék majd foglalkozni velük (különösen Ampókkal és Ragnukkal, de terveim szerint lesznek majd mások is...).
Dawlish mindig egy nagyon nagy kérdőjel nekem. Tudjuk, hogy auror (tehát magas szinten űzi a mágiát), tudjuk azt is, hogy attitűdjét tekintve alapvetően egy Graves-szerű figura, csak nem olyan okos, és borzasztó érzékeny a konfúziós bűbájra. JKR történeteiben meg kicsit egy "running joke" - valaki, aki mindig beugrott segíteni, ha a történetben éppen szükség volt egy béna aurorra... de hát valamiért mégiscsak ott marad a posztján, bakker! :D Muszáj, hogy legyen benne valami tehetség, ami időnként megcsillan. Nem tudom, fogok-e még foglalkozni vele a továbbiakban, de az tuti, hogy egyszer-kétszer kiutalnék neki is badass mondatokat, vagy helyzeteket.
(Sidenote: Neville nagyija valójában Sid Vicious. Neville nagyija a könnyeidet tölti a kávéjába reggel, és szerintem félkézzel legyűrné a legtöbb halálfalót).
A Kegyvesztett Kobold (becses angol nevén Goblin's Gallows) életem egyik nagy teljesítménye :D :D :D és MINDENKÉPP előkerül majd a későbbiekben. Még KÖMT-ön a rendemben felvázoltam a koncepciót a többieknek, és akkora sikert aratott, hogy teljesen megerősítve érzem magam...
a zárómondat... amiben elb.sztam a szórendet... köszi! :D :D :D (most kijavítom).