–

Gy�rf�s Dorka/WMN: Mostan�ban lett�l ilyen visszah�z�d� vagy mindig is az volt�l?

Z�vada P�ter: Biztosan sokat v�ltoztam az ut�bbi �t-hat �vben… Meguntam, hogy �lland�an expon�ljam magam. De azt hiszem, alapvet�en mindig ilyen voltam, csak egy id�re siker�lt f�l�lkerekednem a g�tl�sokon.

GY. D./WMN: �gy tudom, �letform�t is v�ltott�l, odafigyelsz az eg�szs�gedre, amit�l m�g a verseid letisztultabbak lettek. Az els� k�t k�teted m�g szertelen volt �s szenved�lyes, a Roncs sz�l�rny�kban m�r �teri �s elvont.

Z. P: Nem tudom, hogy a versek az �letm�dv�lt�s miatt lettek-e letisztultabbak. De az t�ny, hogy a M�sz egy r�sze m�g akkor �r�dott, amikor bizonyos �rtelemben harcoltam magammal. M�r eld�nt�ttem, hogy �letform�t v�ltok, de m�g nem tudtam, siker�l-e. Az �j k�tetben m�r val�ban van egy visszavonul�s.

GY. D./WMN: Meg egy kis elt�volod�s is. Olyanok ezek a versek, mint a lufik, amik sz�llnak az �g fel�, mi pedig pr�b�lunk ut�nuk ny�lni.

Z. P: �rdekes hasonlat. (nevet) A lufi �res, �s �n rem�lem, hogy ez a k�nyv nem az. Az ember gy�szolja is, amit h�trahagy, de pr�b�l k�zben �j kih�v�sokat tal�lni. Nagyon r�g�ta foglalkozom versekkel, �gy nyilv�n azok a sz�vegek villanyoznak f�l, amelyek �jfajta intellektu�lis kih�v�st jelentenek. Most �ppen az, ami nem a h�tk�znapi �let�nket ragadja meg, hanem egy k�pileg �s nyelvileg is �sszetett fant�ziavil�got. Azt szeretem, ha egy sz�veg kih�v�sok el� �ll�t, nem adja mag�t k�nnyen. Ilyen sz�vegeket pr�b�ltam �rni.

GY. D./WMN: Azt hittem, a vers�r�s nem ennyire tudatos folyamat, hanem az ember pr�b�lja kib�ny�szni mag�b�l, ami bel�l mocorog.

Z. P: A mocorg�s mindig ott van. Mindig el�bb jutnak eszembe szavak, f�lmondatok, hangulatok, mint hogy tudn�m, mit akarok vel�k kezdeni.

GY. D./WMN: Te v�lasztottad a c�mlapon szerepl� festm�nyt?

Z. P: Igen. Richard Diebenkorn egy XX. sz�zadi kaliforniai fest�, aki f�leg San Francisco �s Berkeley k�rny�k�n festett tengerparti t�jk�peket vagy utcar�szleteket, gyakran emberi alakok n�lk�l. Nagyon megtetszett, amikor elk�pzeltem, hogyan �lhetett: meleg �ghajlat, tengerpart, m�gis komoly m�v�szi elhivatotts�g. A tengerparthoz manaps�g ink�bb azt t�rs�tjuk, hogy valaki sz�rf�zik vagy bulizik, nem pedig azt, hogy olvas �s �r. De �n szeretn�m azt hinni, hogy az ember �gy is lehet m�v�sz, ha nem rokkan bele. Ez nyilv�n az �letm�dv�lt�sommal is �sszef�gg:

szeretn�k �gy dolgozni, hogy az magas sz�nvonalat k�pviseljen, de ne egy s�t�t, kil�t�stalan �let t�rsuljon hozz�.

GY. D./WMN: Nem J�zsef Attila vagy Ady a p�ldak�ped.

Z. P: H�, nagyon nem. Ha csak meghallom ezeket a neveket, m�ris beugrik egy elhaszn�lt, k�zhelyes k�lt�-szerep, amit�l irt�zom.

GY. D./WMN: Szerinted nemcsak fest�k, hanem k�lt�k is �lnek boldogan a tenger k�zel�ben, naps�t�sben?

Z. P: Abszol�t. Az angolsz�sz vil�gban ez nem kiv�teles. A XX. sz�zadi angol �s amerikai k�lt�szet sok nagy alakja tan�t egyetemen, �l egy l�tsz�lag polg�ri, kiegyens�lyozott �letet, csal�dja van. Lehet, hogy unalmasan hangzik, de egy bizonyos �letkor ut�n hatalmas kih�v�s, hogy ezt az ember meg tudja val�s�tani. F�leg, ha nem ilyen k�zegb�l j�n, �s a csal�di mint�i nem ezt implik�lj�k.

GY. D./WMN: Ezt magadra �rted?

Z. P: Igen, nekem nem volt stabil csal�di mint�m. Anyuk�m kor�n meghalt, �s att�l kezdve apuk�mmal laktam. Az �let�nk folyton v�ltozott, mindig mozg�sban voltunk.   

GY. D./WMN: Az ilyen gyerekek �ppen ez�rt m�r h�sz�vesen csal�dot szoktak alap�tani.

Z. P: Igen-igen, ugyanakkor �n nem vagyok korai z�r�, pedig nem �ll t�lem t�vol, hogy egy �lhet� �letre v�gyjam, �s igyekezzem ezt ki is alak�tani.

GY. D./WMN: De biztos, hogy tudn�l egy rendszerben �lni? Egyetemen tan�tani (hiszen PhD-re j�rsz, ez is lehet a c�lod), azt�n hazamenni a csal�dodhoz?

Z. P: Komoly k�rd�s, hogy az �lland�s�got hogyan tudn�m viselni hossz� t�von. A felel�ss�get, az egyetemi st�tuszb�l fakad� feladatokat: az adminisztr�ci�t, az �r�kra val� k�sz�l�st, a dolgozatjav�t�st. Biztosan neh�z lenne. Sz�momra az is fontos, hogy ne v�ljak sem kultur�lis, sem t�rsadalmi szempontb�l elitist�v�, ne szakadjak el a h�tk�znapok val�s�g�t�l. Erre m�r most oda kell figyelnem: igyekszem min�l t�bbf�le emberrel tal�lkozni.

GY. D./WMN: De annak a romantikus k�pnek, amit a k�lt�kr�l �s m�v�szekr�l tanulunk a suliban, ellene akarsz menni.

Z. P: Azt l�tom, hogy olvas�k�nt dagony�zunk m�sok, �s ez�ltal a saj�t szenved�s�nkben. Mint egy pletykalapot, �gy olvassuk az irodalmat is, hogy kinek milyen tragikus �lete volt, �s ahhoz k�pest milyen fantasztikus m�veket alkotott. Ez tal�n seg�t a m�v�szeken? Nem. Senki nem seg�t rajtuk – n�h�ny szerencs�s kiv�telt�l eltekintve alkoholist�k, drogf�gg�k, betegek lettek, �s vagy belehaltak, vagy szeg�nyen �s mag�nyosan haltak meg. Ut�na persze hatalmas becsben tartjuk �ket, de akkor senki sem seg�tett nekik.

GY. D./WMN: Ezzel nem felt�tlen�l �rtek egyet, nem lehet mindenkin seg�teni. J�zsef Attil�nak p�ld�ul sokan pr�b�ltak, de nem lehetett megv�ltani. �s a benne tombol� energi�k egy r�sz�t legal�bb ki tudta adni alkot�s k�zben. Cs�th G�z�t sem lehetett megmenteni.

Z. P: �sszetett k�rd�s, hogy melyik van el�bb: a szenved�s vagy az alkot�s, illetve az alkot�s mennyire lehet ter�pi�s hat�s�.

GY. D./WMN: Neked nem az?

Z. P: Az, hogy az ember �r, valahol sz�ks�gszer�, de ezt �nmag�ban nem nevezn�m ter�pi�nak. Sokan kamaszkorukt�l kezdve �rnak, de nem felt�tlen�l lesz bel�l�k �r�. �s ha ter�pi�r�l van sz�, �n a professzion�lis seg�ts�gny�jt�sban hiszek – hozz�t�ve, hogy tudom, nem mindenki engedheti meg mag�nak, mert nem olcs�. De �nmag�ban az, hogy az ember verseket �r, nem oldja meg a probl�m�it. Szerintem hatalmas f�lre�rt�s, amit Cs�th G�za �r a napl�j�ban, hogy az embernek nem szabad elpuszt�tania a d�monjait, mert akkor nem tud mib�l alkotni. Biztos alkati k�rd�s is. Van, aki en�lk�l nem tud dolgozni, mert m�r megszokta a depresszi�t, a szorong�st, �s otthonosan mozog benne – de szerintem ez val�j�ban nem az alkot�sr�l sz�l, hanem az emberi szem�lyis�gr�l �ltal�ban.

�n p�ld�ul hossz� t�von nem tudok �gy l�tezni, ha szorongok – teh�t �rni sem tudok �gy.

K�l�nben is annyi trauma �s neh�zs�g �ri az embert az �lete sor�n, nem kell m�g mesters�gesen fenn is tartani egy megterhel� �llapotot. �n �gy l�tom, hogy meg kell pr�b�lni min�l jobban lenni – a lehet�s�gekhez k�pest.

GY. D./WMN: Ezzel a versesk�tettel mintha ink�bb kivonni pr�b�ln�d magad a h�tk�znapi hat�sok �s probl�m�k al�l.

Z. P: Igen, �gy d�nt�ttem, ezekb�l a versekb�l kihagyom a politikumot �s a k�z�letis�get, mert nincsenek adekv�t v�laszaim a jelenlegi helyzetre. Ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkozom vele vagy nincs r�la v�lem�nyem, de ez a k�tet nem err�l sz�l.

GY. D./WMN: Van egy polg�ri foglalkoz�sod, illetve ink�bb alkalmazott m�v�szi munk�d: sz�nh�zaknak �rsz sz�vegeket. Abb�l mennyire tudod kihagyni az �nkifejez�st?

Z. P: Az a szerencs�s helyzet �llt el�, hogy hihetetlen�l �lvezem a munk�mat. Szenved�lyes sz�nh�zl�togat� �s sz�nh�zi dolgoz� vagyok. Fantasztikus, hogy ebben a k�zegben olyan emberekkel vagyok k�r�lv�ve, akik osztj�k azt a szoft-�r�letet, amiben �lek, teh�t egy k�z�s �r�letben l�tez�nk nap mint nap. Mindenkinek az a legfontosabb, hogy valami izgalmasat hozzunk l�tre – ez�rt k�pesek vagyunk ak�r ny�r k�zep�n, a t�z� naps�t�sben is egy fekete dobozba sz�m�zni magunkat. �j vil�gokat akarunk teremteni, �s ebben mindenki �rdekelt.

GY. D./WMN: �s ez ugyan�gy megvan az Operettsz�nh�zban, mint egy amat�r t�rsulatn�l…

Z. P: Igen, az, hogy megteremts�nk egy a val�s�goshoz k�pest t�bb� vagy kev�sb� elt�r� vil�got, minden sz�nh�zban k�z�s, ez�rt nem is teszek k�l�nbs�get k�zt�k. Nincsenek jobb �s rosszabb sz�nh�zak, csak jobb �s rosszabb el�ad�sok vannak. Azt is bel�ttam, hogy az ember nem mindig maga v�lasztja a lehet�s�geit: hogy mely sz�nh�zakban, mely rendez�kkel dolgozik egy�tt – sokkal ink�bb az �let alak�tja, �s ez�ltal l�nyegesen izgalmasabb dolgokat is megismerhet, mint amire sz�m�tott. Olyan, mintha lenne egy sz�zszob�s kast�ly, ahol az ember mindig egy m�sik terembe nyithat be, �s egy id� ut�n r�j�n, hogy nem �rdemes azt mondani: engem csak ez vagy az a szoba �rdekel – p�ld�ul az, ahol elvont magas m�v�szettel tal�lkozhatom –, hanem �r�lnie kell annak, hogy benyithat mindenf�le terekbe.

GY. D./WMN: Az Operettsz�nh�zas munk�id, p�ld�ul a Szeg�ny Dzsoni �s �rnika c�m� mesej�t�k vagy a Riviera girl c�m� operett mit adtak neked?

Z. P: Els�sorban al�zatot. Elk�peszt� al�zatot tapasztaltam a sz�n�szek r�sz�r�l, ahogy a m�vekhez, a zen�hez, a karmesterhez viszonyultak. Ez kor�bban ismeretlen volt sz�momra. Att�l, hogy az operett r�sze az �nek, a zene �s a mozg�s, valahogy energi�val tel�t�dik a sz�nh�z. Bel�p az ember az �p�letbe, �s bizonyos �rtelemben mindig fesztiv�li a hangulat.

GY. D./WMN: Most m�r osztod azt a r�gi sz�nh�zi igazs�got, hogy „a k�nny� m�faj a legnehezebb”?

Z. P: Mindig is ezt vallottam, mivel a rapzen�t is k�nny� m�fajnak nevezik, pedig iszony� neh�z j� rapsz�veget �rni. (Z�vada az egyik alap�t�ja az Akkezdet phiai nev� rapform�ci�nak – a szerk.) Ahogy �ri�si kih�v�s a j� operettlibrett� is. Meg kell felelni bizonyos formai k�vetelm�nyeknek, a sz�vegnek illeszkednie kell a ritmushoz, a zen�hez, �s figyelni kell arra is, milyen mag�nhangz�kat haszn�lunk a k�l�nb�z� l�g�kban, hol lehet j�l ki�nekelni �ket. Nyilv�n az sem utols� szempont, hogy sz�ljon valamir�l az a sz�veg. �gyhogy tal�n soha annyit nem sz�sz�ltem m�g sz�veggel, mint az operettlibrett�kkal – val�di kih�v�s volt.

GY. D./WMN: Megszeretted ezt a zen�t is?

Z. P: Amikor elkezdtem, m�g nem voltam biztos benne, hogy az �n m�fajom lesz (enyh�n sz�lva sem), azt�n megszerettem. Nem v�letlen�l vil�gh�r� K�lm�n Imre.

GY. D./WMN: Hogy jutott�l esz�be az Operettsz�nh�znak egy ilyen munka kapcs�n?

Z. P: Egy k�ls�s rendez�, Szenteczky Zita vitt be, �s az els� el�ad�s sor�n nagyon sok seg�ts�get �s figyelmet kaptunk, nyilv�n munka k�zben tanultunk bele a m�fajba, a sz�nh�z m�v�szei pedig v�g�gk�s�rt�k vel�nk a munkafolyamatot. Felfigyelnek arra, aki tud librett�t �rni, mert nincs sok ilyen ember Magyarorsz�gon. L�tt�k, hogy �n viszonylag gyorsan dolgozom, elk�sz�l�k id�re, megb�zhat� vagyok.

GY. D./WMN: T�nyleg? M�g ebben is polg�r vagy, hogy meg lehet b�zni benned?

Z. P: Igen, mert szeretem csin�lni, nem ny�g nekem. Nem vekengek, tudod? A vekeng�st nem tudom elviselni.

GY. D./WMN: Az mit jelent?

Z. P: Nem szenvelgek, nem sajn�ltatom magam. Az mind csak p�z.

M�v�szetet szeretn�k csin�lni m�v�szked�s n�lk�l. Nem az �rdekel, ami a munka k�r�l van, hanem maga a munka.

GY. D./WMN: Milyen benyom�sod volt Ker�nyi Mikl�s G�borr�l?

Z. P: Nyilv�n nem sejtettem, ami a h�tt�rben zajlott – ahogy sokan m�sok sem sejtett�k. Rendez�k�nt elvitathatatlan er�nyei vannak. Amikor megtudtam ezeket a dolgokat r�la, neh�z volt feldolgozni.

GY. D./WMN: Nekem a Buk�s c�m� filmben Hitler titk�rn�je jut eszembe arr�l, hogy bizonyos emberek, akik a hatalom k�zel�ben vannak, t�nyleg nem felt�tlen�l ismerik a vezet�iket. Vajon t�maszkodhat-e az ember puszt�n a saj�t, szem�lyes benyom�saira? Mondhatja-e, hogy �n csupa j�t tapasztaltam, teh�t sz�momra � ilyen?

Z. P: K�sz. (Nevet.) Nem, term�szetesen nem. Az igazs�g sosem egyoldal�, rengeteg vet�lete van. Arr�l, hogy az ember hogyan viselkedik z�rt ajt�k m�g�tt, vagy otthon, a n�gy fal k�z�tt, fogalmunk sincs. Mindenkir�l kider�lhet b�rmi. A k�rd�s az, hogy az illet� ak�r nyilv�nosan, ak�r az intim szf�r�j�ban �tl�p-e bizonyos hat�rokat. Semelyik fronton nem b�ntalmazhat, al�zhat, sz�gyen�thet meg m�sokat. Ha ezt teszi, der�lj�n csak ki.

GY. D./WMN: �s mit csin�ljon, akiben t�nyleg tombolnak s�t�t energi�k, de k�ptelen �ket elfojtani? 

Z. P: �lje ki a munk�ban. Menjen el sportolni. Destrukt�v energi�k mindenkiben dolgoznak, a hat�r ott h�z�dik, hogy az ember k�pes-e kord�ban tartani �ket vagy sem. Fant�zi�lni mindenki szokott, de a fant�zia �nmag�ban nem b�ncselekm�ny. Csak ha m�sok akarata ellen�re meg is cselekszi �ket az ember.

GY. D./WMN: Te hogyan vezeted le ezeket az �szt�neidet?

Z. P: Jelenleg �pp nem sportolok, mert sok volt a munk�m, nem f�rt bele, de azel�tt kos�rlabd�ztam, edzettem, �sztam.

GY. D./WMN: A Roncs sz�l�rny�kban hozott neked egy �szt�nd�jat – ami r�szben havi apan�zst jelent, r�szben k�tszer egy h�nap n�metorsz�gi utat. Melyik jelent neked t�bbet?

Z. P: Szerencs�s alkat vagyok abban a tekintetben, hogy j�l tudok otthon is dolgozni. Az utaz�st �s a k�rnyezetv�ltoz�st viszont elengedhetetlen�l fontosnak tartom az �r�shoz. A stuttgarti h�nap alatt sok, m�s orsz�gb�l �rkez� m�v�szet is megismerhetek majd, ami mindig szuper – m�r gimnazista koromban is t�bb k�lf�ldi bar�tom volt, �gy tanultam meg angolul �s olaszul. Szeretem a multikulti t�rsas�got, mert ott mindig inspir�l� hat�sok �rik az embert. A m�sik egy h�napos utaz�s Berlinbe sz�l, ami nyilv�n egy fantasztikus v�ros. T�bb mint t�z �ve �rok verset, �s publik�lok, �gy term�szetesen j�lesik az elismer�s.

GY. D./WMN: A k�nyv recenzi�ib�l �gy t�nik, m�r nem kell bizony�tanod, hogy helyed van az irodalmi �letben, �s nem az apuk�d (Z�vada P�l �r�) fiak�nt tekintenek r�d. 

Z. P: Igen, azt hiszem, ezen t�l vagyok. De k�zben azt rem�lem, mindig van hov� fejl�dni. F�lelmetes, amikor az ember megel�gszik �nmag�val. Olyankor belemerevedik a saj�t hangj�ba, st�lus�ba, �s el�bb-ut�bb ki�resedik. Ezt szeretn�m elker�lni.

GY. D./WMN: Akkor nagyon j� bar�tok kellenek mell�d…

Z. P: … meg �nreflexi�. Meg kell pr�b�lni j�l lenni, de ha az ember t�l j�l �rzi mag�t, az is gyan�s. Hatalmas kiv�lts�g, hogy akadnak emberek, akik olvass�k a verseimet – hiszen olyan kev�s k�lt�t olvasnak manaps�g, ez�rt a felolvas�esteken, besz�lget�seken mindig megeml�tem n�h�ny kort�rsamat is, h�tha ut�na k�zbe veszik a k�teteiket.

GY. D./WMN: Pedig nem is szeretsz szerepelni.

Z. P: Nehezen viselem, de k�zben megtisztel�nek is �rzem. �lszents�g lenne, ha panaszkodn�k. De nem szeretem ism�telni magam. Ha kij�n egy �j k�tet, mindig meg kell vizsg�lnom, hogy a r�m ir�nyul� figyelmet meg�rdemeltem-e. Igaz ugyan, hogy ennek egy r�sze m�g Akkezdet Phiainak �s a slam poetry-korszakomnak k�sz�nhet�, de azokat is �n csin�ltam. Sz�val egy ponton t�l az �nmarcangol�st is el kell engedni.