Kr. u. 1011. Skócia

Gwen feltűrte; nem éppen nőiesen ruhája ujját és felszegett fejjel kinyújtotta balkarját, amiben a pálcája volt és rászegezte az előtte álló, somolygó Salazar-ra.

- Elbűvölő vagy, mikor harcias tűz lobog benned.

- Ne most udvarolj – förmedt rá Gwen – gyakoroljunk. Le akarom győzni a nagyszájú barátodat.

- Jóval idősebb, tapasztaltabb és ügyesebb nálad Godric. Az egyik legjobb párbajozó. Sohasem érheted utol, ahogy engem sem. Hiába vagy a legtehetségesebb boszorkány, ha túlságosan begörcsölsz.

- De Godric vakmerő és túlontúl lovagias, én viszont ravasz vagyok – Intett pálcájával majd Salazar kezéből kiröppent az övé.

- Még nem mondtam, hogy kezdhetjük.

- Nem emlékszem, hogy leszögeztük volna a szabályokat – Húzódott cseles mosolyra a nő szája. Salazar felnevetett és felvette a földről a pálcáját.

- Tévedtem, Gwen. Godric retteghet tőled, nem csak okos és szép vagy, hanem tetszetősen fondorlatos is.

- Rég vesztett a barátod, tudd meg. Már megnyertem a csatánkat – húzta ki magát a nő csillogó szemekkel.

- Hogy érted?

- Hát nem vetted észre? Pont Te nem, Sal?

- Ne beszélj már mellé, Gwen.

- Hát szerelmes belém, drága Salazar. Tudd meg drága barátom, a férfi akkor a legsebezhetőbb, mikor a szívét rabolják el – mosolyodott el – és én már rég lelakatoltam a vörös oroszlán vad szívét. Az enyém évek óta, csak ő maga nem jött még rá.

- Miket beszélsz te lány – ingatta a fejét Salazar.

- Hát nem veszel észre ilyen jelentős dolgot, hogy a legjobb barátod szerelmes? Nem figyelted, ahogyan rám pillant és hozzám szól? Vagy amikor hozzám ér valami oknál fogva? --Harapott az ajkába Gwen – drága, kedves Salazar a barátod elveszett, úgy ahogyan én is. De ennek a vad vörös oroszlánnak másképp nem tudom a tudtára adni, mennyire fontos én nekem.

- Nem tudom pontosan, hogy mit érez irántad Godric, de ő túl vad hozzád, kedves. Nem tudnád megszelídíteni. Félek, akarva-akaratlanul megbántana téged. És akkor én csak gyűlölni tudnám a legjobb barátomat. Gwen, gondolod végig az egészet.

- Én már túl vagyok ezen. Örülök, hogy aggódsz értem, de már rendeztem magamban az érzéseimet.

- Nem értelek. Ingatta a fejét Salazar és leült a kerítés szélére – miért Godric?

- Nem tudom Sal. De mondd, voltál szerelmes valaha? Mert, ha nem, akkor nem tudhatod, mi zajlik bennem.  -Ült le a férfi mellé és nekidőlt a vállának – valahogy Godric olyan elérhetetlen..mégis megközelíthető. Hiszem, hogy boldogok lennénk, bár félek kicsit… Mit tegyek?

- Azt tudom neked mondani, hogy dönts belátásod szerint. Mit veszíthetsz, ha elmondod neki? Talán olyat felel, ami neked jó, de lehet, hogy összetöri a szíved. Ha nem beszélsz, soha nem tudod meg kérdésidre a válaszokat. Én ebben nem tudok segíteni.

- Többet segítettél, mint hiszed. Bátorságot adsz nekem. -Érintette meg a férfi arcát – sokan azt hiszik, hogy nincs szíved, nem ismernek téged igazából. A zord álarc mögött egy igazán szerethető férfi lakozik. Őszintén remélem, hogy egyszer ezt egy olyan nő is észreveszi, aki boldoggá tud tenni. - nyomott csókot a férfi kezére, majd elsétált a ház felé. Salazar utána akart nyúlni, de végül visszahúzta a karját.

- Csak az a baj, hogy pont az a nő nem vesz észre, akit akarok – suttogta maga elé és Gwen után nézett vágyakozóan.