V�gre elhelyeztem id�ben Zephyr�t.

M�g mindig nem szeretek �rni, m�g mindig olyan �rz�sem van, mintha t�gl�t nyaln�k, mikor �rok.

A t�ma maga pedig nagyon... nagyon messze van az �n k�pess�geimt�l �s hat�sk�r�mt�l. Ennek dac�ra nekifutottam a dolognak. Legink�bb magyar, 3 angol mondatot lesz�m�tva.

Scorched

1945 �prilis 4.

Nemesmedves

Az apr�, jelent�ktelen sv�b falu nyomott cs�ndj�t k�t hangos pukkan�s, majd egy idegesen elsuttogott k�rd�s zavarta fel ezen az �prilisra egy�ltal�n nem eml�keztet�, borong�s, hideg est�n.

–  What are we doing here?

S�r�, fojt� k�d �lt a falun, a koszos utca sz�l�n sorakoz� h�zakig sem lehetett ell�tni, s a k�t j�vev�ny joggal felt�telezhette, hogy �k sem l�tszanak a h�zak ablak�b�l. Ennek ellen�re a k�d nem volt megnyugtat�; nem csak a vadat rejtette el, hanem a vad�szt is.

Zephyra nem v�laszolt, csak reszketve �sszeh�zta mag�n a k�penyt. Belekapaszkodott a sz�l�be, mintha az valami p�nc�l lett volna, mintha biztons�got, v�delmet adott volna… „Nekik, vagy nekem?” �gy �rezte, k�zvetlen a fogsora m�g�tt l�ktet a sz�ve, �gy �rezte, sz�trobban a kopony�ja a fesz�lts�gt�l, �gy �rezte, hogy azonnal el�tkozza Tedet, az utc�t, az eg�sz vil�got…

Sz� n�lk�l �tnak eredt a falu sz�le fel�. A lak�h�zak nagyr�szt a v�lgyben, az �t mellett helyezkedtek el, de � ismert egy k�ri�t az egyik dombon – szeren, jutott esz�be a r�gen haszn�lt sz� – egy �p�letet, amit szeretett, amit egykor az otthon�nak tekintett.

Lihegve, cs�szk�lva kapaszkodott fel a s�ros domboldalon, nem n�zett h�tra egyszer sem, nem is t�r�d�tt vele, hogy Ted k�veti-e. T�bbsz�r is elesett, keze, k�penye, de m�g az arca is bes�roz�dott a k�zdelemben, de � �szre sem vette.

Amint fel�rt, tenyer�t el�retartva megemelte karjait, majd hatalmas s�hajjal lehunyta a szem�t �s mozdulatlanul meg�llt a dombtet�n. L�tsz�lag nem t�rt�nt semmi k�l�n�s, nem volt n�la p�lca, tenyer�b�l nem t�rt el� semmi szikra, vagy f�ny, �m Ted m�gis megtorpant m�g�tte f�l�ton, t�gra ny�lt szemmel, szoborr� dermedve figyelte a l�nyt.

Zephyra k�r�l kivil�gosodott az este, el�tte �s felette dr�mai, r�miszt� hirtelens�ggel oszlani kezdett a k�d. Az �gen hatalmas, rongyos felh�k rohanva t�voztak, term�szetellenes k�rben s�v�tettek el a feje fel�l. Zephyra k�penye csattogott a sz�lben, haja vadul lobogott m�g�tte, alakja m�gis sziklaszil�rdan, mozdulatlanul �llt az ork�nban.

Tedhez a tombol�s sz�le �rt csak el, m�gsem b�rt meg�llni, egyszer�en a meredek domboldalhoz tasz�totta �t a sz�l. Reszketve simult a nedves f�be, kab�tj�t k�m�letlen�l t�pte a vihar, ujjai remegve kotortak valami kapaszkod� ut�n; k�ts�gbeesetten markol�szta a sarat… Azt�n egyszerre, olyan hirtelen, ahogyan j�tt, el�llt a sz�l, �s Ted lassan felemelte a fej�t.

A dombtet�n, ami addig elhagyottnak, �resnek t�nt, hatalmas �p�let torz k�rvonalai rajzol�dtak az �gbolt el�, fenyeget�n, zordonan.

Zephyra lassan leengedte a karjait.

Az �p�let szinte teljesen le�gett, megperzselt falr�szletek k�z�l elszenesedett gerend�k meredtek az �gbolt fel�. Ted lassan felkapaszkodott a boszork�ny mell� a dombtet�re, de miel�tt megsz�l�thatta volna, a t�volb�l hirtelen motorz�g�s, kiab�l�s, majd l�v�sek hangja hallatszott.

– Zephy, what is this?

A l�ny lassan megfordult, megfogta Ted karj�t, de nem n�zett r�; lefel� pillantott a k�dbe vesz� falura.

– Freedom.

�prilis 4-e a szovjet rezsim idej�ben a Felszabadul�s napja volt, a "legenda" szerint ekkor �rtek v�get a harcok Nemesmedvesen, az utols� ellen�ll� telep�l�sen.